Dolgozhatsz kalákában

Magyarországon nagy hagyományai vannak a kalákamunkának.
Sajnos a különböző rendeletekkel próbálják megnehezíteni a működését, de egy évezredes hagyományt nem lehet csak úgy eltörölni. A mai érvényes jogszabályok szerint TB járulékköteles a kalákában elvégzett munka.

A kaláka működése a kölcsönös egymást segítés elve alapján működik. A vidéki házak nagy része így épült, és még sok helyen ma is így épül.

De nem csak az építkezéseknél előnyös munkamegosztási rendszer, az élet szinte minden területére ki lehet terjeszteni, így például a földművelésben.

A kaláka legismertebb társas munka, amelynél a közösség tagjai szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással (ének, tánc, mese) egybekapcsoltan dolgoznak. A közösség bármelyik tagja akármikor visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka visszaadását, a kalákában való részvételt kötelességének tartja. Sok esetben közösségi intézményeket is ebben a formában építettek fel a helyi közösségek.

A kalákáknál éppen az önkéntes jelleg miatt kap nagy szerepet a szórakozás (kalákatánc). Annak ellenére, hogy a kalákákhoz a munkán kívül még számos funkció tapad, a kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák között foglalnak helyet. A közösség ugyanis a rosszul dolgozót, hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb munkát, legközelebb nem segítik ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes családok kalákába ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb családtagjaikat küldik, hogy a családra ne hozzon szégyent.

A kaláka szervezésének módja, a munka lefolyása, s a benne érvényesülő munkamegosztás a résztvevők feladatköre, a különböző hozzátapadó munkán kívüli funkciók a kalákát a legösszetettebb munkaszervezeti fajtává teszik. A kaláka megléte valamely közösségben a közösség egységét, összetartását jelzi.

A nagyobb városoktól távol még századunkban is az egész falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre. (fonó, kukoricafosztás, tollfosztó)

Ahol már kiveszőfélben van, ott érdemes újra fellendíteni ezt a szép hagyományt, ahol pedig nem ismert ez a fajta közösségi munka, ott el lehet kezdeni megszervezni a kis kalákaközösségeket.

Ezt a már megalakult közösségetek könnyedén megteremtheti, hiszen a heti rendszeres találkozó lehetőséget biztosít a munka megszervezésében.

Akinél a munkát végzik, annak a feladata a nála munkát vállalók ellátása, étel, ital biztosítása. Ezt így tartja a hagyomány.

Csak az első lépések tűnhetnek nehéznek, de a közös munka, a teremtésben részt vállalók összetartozás érzése nagyon lélekemelő.

Közösségi tulajdonban lévő épületek, területek felújításával, építésével is érdemes foglalkozni. Ilyen lehet például az iskola, óvoda elhanyagolt kertje, játszótér, amelynek felújításával, rendbetételével nagyot nőhet a közösségetek híre, és a Ti büszkeségetek is. A csapat összehangolódásához egy szemétgyűjtő akció jó kezdet lehet, ráadásul ebbe más szervezetek, illetve a polgármester is bevonhatók. Ezáltal ismertség, bizalmi viszony alakulhat ki a többi szervezettel, polgármesterrel, így a későbbiekben elősegítheti a szorosabb együttműködést.

Ha lehetőség adódik rá, akkor ezt tovább lehet fejleszteni úgy, hogy a közösség együttesen bérel, megvásárol egy földterületet, amelyen közös munkával végzik el a vele járó feladatokat. Termelhetnek rajta bármilyen zöldséget, gyümölcsöt, de akár közös állattartásba is kezdhetnek.
Csak és kizárólag a közösség tagjain múlik, hogy békében, egyetértésben tudják a munkákat felvállalni, és az eredményeken osztozni!!!

Ezért érdemes már a legelején lefektetni azokat alapvetéseket, melyek később megakadályozhatják a vitákat, félreértéseket.

Ajánlott lépések:
- Szemétgyűjtő akció megszervezése más szervezetek, ismerősök bevonásával, illetve a polgármester segítségével.
Nagyon jó kapcsolatépítő, csapatteremtő lehetőség.

- Idősek, szép korukat élő rászorulók megsegítésének megszervezése.
Ez is egyfajta kaláka munka, hiszen közösen vállaljátok el a feladatot, csak nem egyszerre végzitek, hanem egyféle beosztás szerint.

- Közösségi tulajdonban lévő épületek, területek felújítása, építése
Iskola, óvoda, templom kertek rendbe hozása nem igényel még különösebb szakértelmet. Egy szakember vezetésével már komolyabb feladatokat is el lehet vállalni, mint például vakolás, kerítés felújítás, játszótéri játékok felújítása, készítése, stb.

- Közösségben élő fiatal házasok lakásának a felépítése lenne a legfontosabb feladat, hiszen az ő kezükben van a jövő, ők a letéteményesei egy nemzet megújulásához. Ha megvan a feltétele, akkor bizonyosan jóval nagyobb kedvvel nevelnek majd gyermekeket. Egy kicsit viccesen lehet velük kötni egy képzeletbeli szerződést, vagy meg lehet őket „fenyegetni”, hogy ha nem gyártanak legalább 4 gyereket, akkor lebontjátok a házat!:-)

Jó szerveződést!

A kaláka és szívességi munka OMMF megítélése a következő:

MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL
2008. október

A napjainkban megjelenő sajtóanyagok tanúsága szerint a közvélemény számára nem egyértelmű a szívességi munka hatóság általi megítélése; súlyos tévhitek terjedtek el a köztudatban. Jelen számunkban körbejárjuk, hogy az OMMF a jogszabályi rendelkezések alapján milyen jogviszonyokat vizsgálhat.

I. Az OMMF által vizsgálható jogviszonyok

Hatóságunk ellenőrzései során a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján jár el.

A törvény hatálya kiterjed arra a

1. foglalkoztatási jogviszonyra, amely természetes és jogi személy, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság és
§ tizennyolcadik életévét betöltött természetes személy,
§ külföldi, vagy
§ fiatal munkavállaló között jött létre,

2. polgári jogi jogviszonyra, amely
§ külföldi, vagy
§ fiatal munkavállaló foglalkoztatására jött létre.

3. fiatal munkavállaló közérdekű önkéntes tevékenysége céljából létesített jogviszonyra,

4. valamint, a foglalkoztatási jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra (különösen a pályáztatásra, kiválasztásra) az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából.

A törvény megfogalmazása szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Nem minősül foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a törvény kifejezett rendelkezése szerint

5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá
6. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése.
7. közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,
8. szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján teljesíti (2006. évi X. tv.),
9. a szívességi munka (olyan ellenérték nélkül végzett tevékenység, ahol a munkavégzés alapja nem egy visszterhes szerződéses kötelem, hanem baráti vagy családi kötelék).
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fentiekben felsorolt jogviszonyok keretében folytatott munkavégzést a felügyelő nem vizsgálhatja. A törvény rendelkezése alapján ugyanis a munkaügyi hatóság ellenőrizheti és minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a polgári jellegű jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.

Ez azt jelenti, hogy a törvény hatálya alól kivett foglalkoztatási jogviszonyok abból a szempontból vonhatók a hatósági ellenőrzés alá, hogy megállapítható legyen: a munkáltató a munkavégzés formájaként jogszerűen választotta, illetve alkalmazta a munkaszerződés, illetve munkaviszony helyett más polgári jogi megállapodást. Ennek alapján a munkaügyi felügyelőnek a vállalkozási vagy megbízási szerződést, vagy a társasági szerződést is rendelkezésére kell bocsátani.

Foglalkoztatási jogviszony a törvény értelmében
- a munkajogviszony,
- a közalkalmazotti jogviszony,
- a köztisztviselői jogviszony,
- a bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony,
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatási jogviszony.

II. Szívességi munka, kaláka munka fogalma, jellemzői

Tisztázni kell, mit értünk kaláka munkán, szívességi munkavégzésen. Alapvető jellemző, hogy ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak. A kaláka munka eredetileg az egymásra utalt kisközösségek (falvak, községek) kölcsönös segítségnyújtására épült. Manapság is gyakran előfordul, többnyire kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkáknál (pl. szüret). Sokszor évek alatt kialakított szokások szerint történik a viszonossági alapú munkavégzés, melynek célja egyben a találkozás, a kikapcsolódás is. Gyakran tapasztalható ilyen jellegű munkavégzés a családi házak építése során szükséges segédmunkálatoknál, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenység során. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe. Ha valaki heteken át, hétköznapokon dolgozik a foglalkoztató számára, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna.

A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásának során tehát az egyik legfontosabb az ellenérték meghatározása. Nem minősíthető a munkavégzés (tevékenység) a munkajog hatálya alá tartozónak, amennyiben ellenérték nem állapítható meg. Amennyiben teljesen ingyen, ellenérték nélkül, segítségképpen történik a munkavégzés egyértelmű a megítélés, ilyenkor a hatóság természetesen nem indít eljárást sem. Szem előtt kell tartani, hogy a munkaviszony lényegi eleme adott személy munkaerejének áruba bocsátása; a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak olyan jogviszony minősül, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. A munkaviszony visszterhes jogügylet, ellenszolgáltatás nélküli munkavégzésként nem képzelhető el.

Ha a hatóság a helyszínen egyértelműen meg tudja állapítani, hogy az ott lévők szándéka a segítségnyújtás volt és a munkát végzők a végzett tevékenységért ellenszolgáltatást nem kaptak, akkor nem kerül sor munkaviszony megállapítására.

Az ellenérték fogalmára is fontos kitérni. A munkaviszony megállapítása szempontjából a pénzbeli juttatáson túl az úgynevezett természetbeni (szociális) juttatás is ellenérték lehet; így „fizetésnek” tekintjük ha a munkát végző szállást, élelmet, tűzifát stb. kap munkájáért. Ugyanakkor nem tekintjük munkabérnek, ha a jelenlévők gesztus értékű a viszonzást kapnak
(pl. „ma nálunk ebédelnek”).

A rokonok, barátok, szomszédok, ismerősök közreműködésével, kölcsönös vendéglátás mellett zajló eseti munkavégzések esetén is szívességi munkáról beszélünk. Ezekben az esetekben olyan mértékű „juttatásra” kell gondolni, amely nem áll arányban a elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető.
/Hozzátartozónak egyébkén a törvény értelmében a következőket tekintjük: az egyeneságbeli rokon (szülő, gyermek) és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa, a jegyes, vagy a testvér élettársa nem tartozik ebbe a körbe./

A tapasztalatok alapján a munkaügyi felügyelők eddig is egy rövid beszélgetés, tájékozódás után egyértelműen megállapították, hogy családi, baráti segítségről van szó; ilyen esetekben továbbra is mellőzzük az indokolatlan ellenőrzés lefolytatását.

Ha nem lehet az ellenőrzés során egyértelműen döntést hozni, de a jelek arra utalnak, hogy munkaviszony áll fenn, akkor ennek ellenkezőjét a munkáltatónak kell bizonyítania. A Met. értelmében a munkaügyi felügyelő jogosult az ellenőrzés során megállapított tények alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti kapcsolat minősítésére (tehát megállapíthatja a munkaviszony fennállását). Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka ingyen, ellenérték nélkül szívességi alapon történt.

Összegezve az OMMF továbbra sem bünteti a szívességi munkavégzést, a kalákában történő segítségnyújtást, de ha a munkáltató a hatóság megtévesztése érdekében hivatkozik erre, akkor a felügyelőség köteles a jogszabályoknak megfelelően feltárni a szabálytalan, feketén történő foglalkoztatást.

Remélem sgíteni tudtam, a HIR honlapján még számos hasznos információ található...http://hir-aba.hu

Tisztelettel
Rajkó József